Diósdi Eötvös József

Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Határtalanul

 
 

Comenius pályázat

 
 

Ökoiskola

 
 

Otthon az erdőnkben

 
 

A jövő laboratóriuma

 
 
 

Eseménynaptár:

 

Feliratkozás hírlevélre:

 
 

Belépés

Név:
Jelszó:


Jelszóemlékeztető >


 

Elérhetőségek:


Diósdi Eötvös József
Német Nemzetiségi
Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola


2049 Diósd,
Gárdonyi Géza u. 14.

Nagy épület:
06 (23) 381 041

Kis épület:
06 (23) 381 850

Minőségirányítási program

 

1. Bevezető

   

1.2 Jogszabályi meghatározás

  A módosított közoktatási tv. 40. § (10), (11) bekezdése alapján  

  • Az intézmény feladatai hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját.

·A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. ·A minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert jelen Minőségirányítási Program rögzíti. ·Az intézményi minőségirányítási program meghatározza az intézmény működésének folyamatát, ezen belül a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

  • Az intézményi minőségirányítási programot az önkormányzati minőségirányítási programmal összhangban készíti el az intézmény

   

1.2 Az önkormányzati minőségirányítási programban meghatározott, intézményre vonatkozó elvárások, feladatok

 

A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok a minőségirányítás terén

  ·Az intézmény vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt. ·2004. április 30-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és meghatározott minőségfejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva határozzák meg az intézmény saját minőségpolitikáját, dolgozzák ki az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét. ·Az intézmény elkészített - a Kt. 40. § (10) bek. előírása szerint véleményeztetett, valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott - minőségirányítási programját terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra, ·2004. szeptember 1-jétől működtessék hatásosan és hatékonyan az intézmény minőségfejlesztési rendszerét.    

Az ÁMK általános iskolai intézményegységére vonatkozó minőségi célok

 
  • Biztosítsák a működési körzetből érkező gyermekek, tanulók felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük teljesítését.
  • Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a tanuló- és gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
  • Fordítsanak kiemelt figyelmet a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására.
  • Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.
  • Fordítsanak kiemelt figyelmet az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.
  • Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére.
  • Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a tanulók szüleit - részletes és érdemi módon - a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a gyermekek neveléséhez.
  • Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek, tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében.
  • Kísérjék figyelemmel az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeket, vetélkedőket, s lehetőségeik maximális kihasználásával vegyenek részt e programokon.
  • Lehetőségeik kiaknázásával maguk is szervezzenek, rendezzenek iskolai tanulmányi versenyeket, kulturális és sportvetélkedőket a tanulók számára, 2004. szeptember 1-jétől tanévenként legalább egy alkalommal.
  • Nyújtsanak széleskörű információkat és pedagógiai segítséget az iskola utolsó évfolyamain tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés meghozatalához.
  • Érjék el, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján.
  • Vizsgálják felül és nyújtsák be a fenntartónak jóváhagyásra a szülői munkaközösség által véleményezett, a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programjukat.
  • 2004. november 30-ig vizsgálják felül és nyújtsák be a fenntartónak jóváhagyásra - a Kt. 40. § (9) bek. szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt - a nevelőtestület által elfogadott házirendjüket.

 

  

   

2. Minőségpolitikai nyilatkozat

    Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tudásunkat a régióban továbbadjuk. Célunk, hogy színvonalas EU konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.Speciális lehetőségeink: ·kiscsoportokban, magasabb óraszámokban tanítjuk az idegen nyelveket 4. évfolyamtól; ·szülői igény alapján a választható órakeret terhére –felmenő rendszerben, osztályonként mást - az ének-zene, a kézműves, a nyelvi és a matematikai órákat emelt óraszámban tanítjuk, ·az informatika keretében a számítástechnika tanítása kiscsoportokban, szaktanteremben, a számítógépek használatával történik; ·az életvitel és háztartási ismeretek tantárgy oktatására csoportbontást tervezünk; ·nívócsoportos oktatás matematikából a 7.,8. évfolyamon; ·építünk az ÁMK funkciójából adódó lehetőségekre (könyvtár, közművelődés).   Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.                                              

Minőségfejlesztési rendszer kialakítása

  Minőségi célok meghatározása

Minőségpolitika   Minőségpolitikai nyilatkozat

3. MIP modell

                                   
Vezetés minősége ·Törvényesség biztosítása ·Ellenőrzés, értékelés rendje ·Feladatok, felelősség ·Munkafeltételek
Az intézményi munka tervezése ·Stratégiai tervezés folyamata ·Munkatervi tervezés folyamata
Partnerkapcso-latok irányítása ·Partner-azonosítása folyamata ·Igény- és elégedettség mérés folyamata ·Kommunikáció a partnerekkel
Belső ellenőrzési, értékelési rendszer ·Tanulók értékelése (ped. programban) ·Intézményi önértékelési rendszer
A minőségfejlesztési rendszer elfogadása és felülvizsgálata
Minőségfejlesztési rendszer működtetése a PDCA/SDCA rendszer alapján      
                                             

 


4. A minőségirányítási rendszer

     

4.1Minőségcélok

 

Szervezeti céljaink

  ·Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyena tantestületünk. ·Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben. ·Az egyéb itt fel nem sorolt szervezeti céljaink megjelennek a folyamatszabályozásokban. ·A szervezeti működésre vonatkozó célok az adott folyamatszabályozások elején jelennek meg.    

A minőségfejlesztési rendszer működésének biztosítékai

 
  • stratégiai tervezés
  • intézményi célok megfogalmazása
  • pozitív problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezeten belül
 

A minőségfejlesztési rendszer működésének feltételei

   
  • együttműködésre hajlandó közösség
  • az új iránti fogékonyság
  • rugalmasság
  • értékekre épített napi gyakorlat
  • igényekre épített, szolgáltatói gondolkodás

  A minőségfejlesztési rendszer működtetési érdekében intézményünk az alábbi folyamatokat szabályozta   ·Vezetői ellenőrzés ·Feladatok, felelősség delegálása ·Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése ·A stratégiai tervezés folyamata ·A munkatervi tervezés folyamata ·A partnerazonosítás folyamata ·A partneri igény, elégedettségmérés folyamata ·Partnerkezelés rendje ·Belsőellenőrzés, értékelési rendszer ·Intézményi önértékelés ·Fejlesztési célok meghatározása ·Minőségfejlesztési rendszer felülvizsgálata ·Folyamatok szabályozásának folyamata ·MIP elfogadásának folyamata ·MIP módosításának folyamata ·MIP felülvizsgálatának folyamata

 

 

4.2 A vezetés felelőssége

    Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével.      

A jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása

  Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák.   A hozzáférhetőség biztosítása   Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya a titkárságon találhatók meg.     A megismerés biztosítása   Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból az aktuális munkaértekezletkeretében a nevelőtestület elé tárja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. Az elhangzottakról körözvény útján tájékoztatja az intézmény vezetője az érintett területek dolgozóit. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése.   Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket.    

4.3 Intézményvezetés

  A vezető/vezetés minőség iránti elkötelezettsége nélkül nem épülhet ki, működhet a minőségirányítási rendszer.

Intézményvezetői feladatok

 
  • a minőségpolitika képviselete
  • a minőségügyi folyamat támogatása
  • a folyamatban résztvevő munkatársak támogatása, motiválása
  • a feladat teljesítéséhez erőforrások biztosítása
  • a döntés előkészítésében való részvétel biztosítása
  • a minőségfejlesztéssel kapcsolatos külső, belső kommunikáció
  • a teljesítendő feladatok számbavétele, az egyenlő terhelésre való törekvés
  • a felelősök, a határidők pontos megjelölése a minőségfejlesztési folyamatban
  • a felelősök számára hatáskör, jogkör biztosítása
  • képzések, továbbképzések biztosítása
  • a szervezeti kultúra fejlesztése
 

A vezetői ellenőrzés-értékelés rendje

  Az intézményi folyamatokról, az intézmény működéséről folyamatos visszajelzést a tervszerű ellenőrzés adhat. A vezető felelőssége az intézményi vezetői ellenőrzési-értékelési rendszerműködtetése. A fogalmakat az alábbiak szerint határoltuk el:   Ellenőrzés (Ktv. 121. § 5. pont) A közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. Az ellenőrzés során tehát a működést előíró szabályoknak való megfelelés vizsgálata történik, „kemény mutatók” (számadatok) jelentik a viszonyítások alapját, objektivitásának forrása ebben rejlik. E tevékenység igazgatási jellegű szakértelmet kíván. Az ellenőrzés eredményére általában hatósági funkcióval rendelkező szerv tart számot.   Az értékelés (Ktv.121. § 9. pont)   A közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményeivel. Az értékelés az eredményességre, hatékonyságra és a minőségre irányul. Célja a rendszer elemeinek vagy egészének a fejlesztése. Objektív diagnózisra törekszik, de nagyobb teret ad a „puha mutatóknak” (vélemények, nyitott kérdések, válaszok). Speciális szakmai metodikai ismereteket igényel. Eredményei legtöbbször nyilvánosak, az érdeklődők szélesebb köre megismerheti.   Az értékelés legtöbbször minősítő következtetésre akar jutni az elért teljesítményekről, eredményekről, ezek alapján fejleszteni, változtatni akarja az érdekeltek teljesítményt eredményező magatartását.    

4.4 A stratégiai tervezés

A pedagógiai tervezés, a pedagógiai-művelődési program (felülvizsgálatának) folyamatszabályozása

  1.A pedagógiai-művelődési program (PMP) felülvizsgálata 5 évenként szeptemberben történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a közoktatási törvényt és a szükséges egyéb törvényi szabályozásokat. 2.A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PMP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3.Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4.Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5.Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6.A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7.November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8.November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9.Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10.Az így kiegészített pedagógiai programot a szülői munkaközösség ülésén elfogadtatjuk, az IDB ülésén a tanulókkal is megismertetjük. 11.December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok azokat pótolják. 12.Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PMP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13.Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14.Az igazgató a második félév elején a módosított PMP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.    

4.5 Az Eötvös József ÁMK éves munkatervének elkészítése

 

Folyamatszabályozás

  A munkaterv elkészítésének célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.   A folyamat leírása   1.Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2.Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3.Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és személyi feltételeket is ismerteti, tájékoztat a nyár folyamán történt fejlesztésekről. 4.A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 5.Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek, a könyvtáros, a közművelődési előadó és az egyéb területek felelősei cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6.Az IDB és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 7.Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 8.Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 9.Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 10.Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 11.Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 12.Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13.A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14.Szeptember 30-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában és a nevelői szobákban.    

4.6 A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása

  Célja az adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez     A folyamat leírása   1.A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, gyakoriságát és módszereit. 2.Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3.Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4.Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5.Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6.Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7.Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8.Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9.Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10.Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.    

4.7 Az éves értékelés folyamatszabályozás

  Célja az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása.   A folyamat leírása:   1.Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke.

  1. Júniusban az igazgató helyettesek, munkaközösség vezetők, a gazdasági vezető, az IDB, ifjúságvédelmi felelős, az intézkedési tervek felelősei, a közművelődési előadó, a könyvtáros, a logopédus elkészítik éves beszámolójukat.
  2. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi feltételek).
  3. Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit.

5.A szorgalmi időszak végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 6.Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. 7.A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 8.Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 9.A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 10.Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.    

4.8 Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése

    Célja a megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanítása, amelyet egy patronáló személy végez. A működés szempontjából meghatározó partnerek, pedagógusok és nem pedagógusok továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésnyilatkozatának és pedagógiai-művelődési programjának figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógusok továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönző rendszerelemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítését. Az ösztönző rendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyaránt.  

Az emberi erőforrások menedzselésének főbb tevékenységi területei

  Az intézmény szervezeti felépítésének tervezése   ·a működés folyamatának leírása a szabályozás (utasítások, szabályok, előírások) formába öntése, ·az egyes munkakörök meghatározása, lehetőleg oly módon, hogy vonzóak legyenek az egyének számára, ·az egyes strukturális egységek kialakítása, felelősségi körük, függetlenségük, illetve a többi egységhez való viszonyuk tisztázása, ·a szervezeti struktúra (döntéshozatali mechanizmusok, a felelősség megosztása, a szerepek egyértelművé tétele, az elszámoltathatóság) meghatározása.

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére(pedagógus munkatárs)

 
  Lépések Módszer Eszköz Érintett Felelős Határidő
1. Pályázat kiírása Pályáztatás Média Az adott szakmai munkaközösség Igazgató Tanév vége
2. Határidőre beérkező pályázatok értékelése Dokumentum-elemzés Szakmai önéletrajz Pályázó, igazgató Igazgató Pályázat határideje (aug.1.)
3. Személyes beszélgetés a pályázóval Beszélgetés Dokumentumok, pályázat Pályázó, igazgató Igazgató Aug. 15.
4. Intézmény céljainak megismertetése Beszélgetés Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program Pályázó, igazgató Igazgató Aug. 15.
5. A feltételrendszer megismertetése Beszélgetés Munkajogi dokumentumok Pályázó, igazgató Igazgató Aug. 15.
6. Megbízás Döntés Munkaszerződés, munkaköri leírás Pályázó, igazgató Igazgató Aug. 15.
7. Patronáló tanár kijelölése Felkérés Megbízás Patronáló tanár, pályázó, igazgató Igazgató Aug. 28.
8.   Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése Beszélgetés Iskolai dokumentumok Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője Igazgató patronáló tanár Augusztus 25.
9. Személyes találkozások (a patronáló tanárral) Bemutatás   Munkatársak+ új munkatárs+ patronáló tanár Igazgató helyettes Augusztus 25.
10. A kiválasztás és betanulás értékelése Megbeszélés Írásbeli értékelés Értékelés szempontjaiPMP Munkaköri leírás Új munkatárs Patronáló tanár igazgató igazgató Jan.31. Május 31.

A személyzeti tevékenység – „testület-építés”

  ·Az új munkatársak felvételének tervezése (a munkakörök pontos elemzése és leírása, a felvétel kritériumainak meghatározása). ·Az új munkatársak felvétele (szelekció). ·Az új munkatársak segítése a beilleszkedésben. ·Az egyéni „karrierépítés” módjainak tisztázása, az intézményben való előbbre jutás lehetőségei. ·A nyugdíjhoz közel állókkal való foglalkozás, a humánus elválás programjának kidolgozása.    

4.9 A partneri igények, elégedettség mérése

  Intézményünk sikeresen kiépítette a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljét. Ennek alapján dolgozunk 2000. óta. A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.

A partnerek azonosítása

  A partnerek azonosítását az iskolavezetés és a támogató csoport együttesen végzi. Az azonosítást el kell végezni:  
  • Négy évenként felül kell vizsgálni
  • Ha az iskola fenntartója megváltozik
  • Ha az iskola profilja megváltozik
  • Ha törvény vagy jogszabály módosítás a fenti területeket változtatja meg

  Az azonosítás folyamatát a támogatói kör vezetője irányítja, kiválasztva a leghatékonyabb módszert (ötletroham, KJ-affinitás diagram). Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza   ·az ülés helyét, idejét, a részvevők nevét, ·a használt módszer nevét (ha szükséges, rövid leírását), ·az azonosított partnerek felsorolását csoportosítva.   Az emlékeztetőt a minőségfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok között kell megőrizni öt évig. Az emlékeztetőt ismertetni kell az iskola dolgozóival a megállapítást követő legközelebbi értekezleten, illetve ki kell tenni a faliújságra legalább öt munkanapon keresztül.  

 

A partnerek igényeinek felmérése

  A partner azonosítás során megállapított partnerek közül azok igényeit kell felmérni, akikkel az iskola közvetlen elérhető, rendszeres kapcsolatot tart. A felmérést az iskolavezetés koordinálja az osztályfőnöki munkaközösség- és az SZMK vezetőjével együtt. A partneri csoportoknál 20 fő alatt mindenkit meg kell kérdezni, 20 fő felett új csoport esetén mindenkit meg kell kérdezni, ha volt korábbi felmérés, akkor reprezentatív mintán kell a felmérést elvégezni. Az igényfelmérést két évente kell elvégezni, a partnerek változása esetén szükség szerint. A mérés módszere az azonos tartalmú kérdőíves felmérés. A feldolgozást az iskolavezetés által felkért kolléga végzi. A következtetéseket az iskolavezetés a támogatói kör közreműködésével állapítja meg. A mérés sikerességét jelenti, ha az egyes csoportoktól legalább 50%-ban visszaérkeznek a kérdőívek.   Az iskola közvetlen elérhető, rendszeres kapcsolatot tart a következő partnereivel:  

A partner megnevezése Mintavétel elve

Mérés módszere

Mérés gyakorisága
szülők reprezentatív minta ( minden évfolyamon legalább egy csoport) és az elsős szülők teljes köre kérdőív két évente
tanulók reprezentatív minta ( minden évfolyamon legalább egy csoport) kérdőív két évente
iskola alkalmazottai teljes körű kérdőív vezetői interjú két évente
fenntartó teljes körű kérdőív két évente
 

A közvetlen partnerek

 
partner neve címe telefon kapcsolattartó személy iskolai kapcsolattartó
tanulók iskola 06 23 381 041 diákönkormány-zat vezetője diákmozgalmat segítő tanár
pedagógusok iskola 06 23 381 041 közalkalmazotti tanács elnöke igazgató
nem pedagógus alkalmazottak iskola 06 23 381 041 közalkalmazotti tanács tag igazgató
szülők iskola 06 23 381 041 SZMK elnöke igazgató
fenntartó   Polgármesteri Hivatal 06 23 381 032 polgármester igazgató
Napközi-otthonos Óvoda Diósd, Ifjúság u.2. 06 23 381 632 óvodavezető igazgató
               

Közvetett partnerek

 
partner neve címe telefon kapcsolattartó személy iskolai kapcsolattartó
gyermekorvos egészségház 06 23 370 355 körzeti gyermekorvos igazgató
Gyermek-védelem Fészek Egyesület Polgármesteri Hivatal 06 23 381 032 Gyermek-védelmi munkatárs Gyermek-védelmi felelős
ICBS iskola (alapítványi iskola) Diósd Ifjúság u. 06 23 381 549 ICBS igazgatója angol szakos tanár
rendőrség Diósd, Gárdonyi G. u. 1.   A diósdi rendőrőrs parancsnoka  
tűzoltóság Százhalombatta Rege köz      
Hagyomány-őrző Klub Diósd, Szt. István tér 06 23 381 032 klub vezető igazgató-helyettes
Diósdi Társaskör Egyesület Diósd, Szt. István tér 06 23 381 032 egyesület elnöke igazgató-helyettes
egyház Diósd Plébánia 06 23 381 445 plébános igazgató
Diósdi Torna Club Polgármesteri Hivatal 06 23 381 032 klub elnök igazgató
      A partnerazonosításnál az Országgyűlés, az Oktatási Minisztérium és egyéb olyan szervezetek felsorolásától eltekintettünk, melyekkel a kapcsolat döntően egyirányú az iskola felé.  

 

A partnerazonosítás éselégedettség mérés folyamatának leírása

 
  • A folyamattal foglalkozó csoport négy évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát.
  • A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat két évenként a kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívekhez.
  • A vezetői csoport két évente az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát.
  • A csoport kétévente azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít.
  • A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést.
  • A kérdőívek begyűjtése után a csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül.
  • Intézményen belül az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti az összefoglalót az alkalmazotti közösség számára.
  • A folyamat értékelése.
  • Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust.
                             

A partneri igény- és elégedettség mérés folyamatábrája

START

Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata
Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása
Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása
Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása-mintakészítés
Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása
Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése
Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül
Partneri adatbázis
Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra?

STOP

Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok
Az igényfelmérésben résztvevők listája
Mérési rend / eljárásrend
Az eredmények összegzése
Tantestületi összefoglaló
Éves teljesítmény értékelése
Rövid összefoglaló az Évkönyvben
A munkatársak elvárásai
Tanulói igényfelmérés
Fenntartói elvárások
Szülők elvárásai
Intézményi (belső) elvárások feltárása
Állami elvárások
Szükséges-e beavatkozás?
A partnerek elégedetlen-ségének kezelése
Intézmény működés értékelési folyamata
Nem
Nem
Igen
Igen
                                                                                                 

4.10 A minőségfejlesztési rendszer működése

  A minőség: azon jellemzők, amelyek az oktatást alkalmassá teszik az iskolahasználók kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kiegészítésére   A minőségfejlesztés: a minőségközpontú szervezeti önszabályozás eszköze. Az érintettek által végzett folyamatos munka, mely az ellenőrzés, értékelés által feltárt problémákat szakmai javító – és szabályozó – munkával oldja meg.   Célja olyan rendszer létrehozása, amely alkalmas a közoktatással szembeni igények, elvárások teljesítésére.  

A minőségfejlesztési szervezet

  A minőségfejlesztési rendszer szervezeti keretének mozgatója a minőségfejlesztési szervezet, mely az intézmény szervezeti hagyományaira épülve annak koherens részét képezi.    
Szintjei Tagok Feladat
Felső szint   Igazgató Minőségügyi képzés Minőségügyi tanácsadás  
Támogató szervezet Minőségügyi vezető   Minőségfejlesztési team irányítása Minőségi körök irányítása Az aktuális minőségügyi feladatok irányítása
  Középszint Minőségirányítást támogató csoport Munkaközösség vezetők Minőségügyi szakmai feladatok vezetése Problémák megoldása, a vevői igényeknek, elégedettségnek megfelelően Adott projekt megvalósítása
             

4.11 Szemléletformálás és prevenció

      A PMP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok beilleszkedési zavarok tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. A pedagógus-továbbképzéseknél a mentálhigiénés képzések preferált helyen állnak. Az intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát táblázatban rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát.   Az intézményben folyó munka módszerei a szemléletformálás és prevenció szempontjából:    

TERÜLET TARTALOM Módszer Megvalósító Idő/gyakoriság
SZEMÉLYI HIGIÉNIA étkezési szokások, tisztálkodás, WC-használat szoktatás, napi gyakorlat tanító, napközis 1-4. évfolyam napi
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD napi testmozgás sportszakkörök, tömegsport foglalkozások, tánc, gyógy testnevelés, versenyek testnevelő tanár 1-8. évfolyam tanítási időn kívül, tanórán
SZEXUÁLIS KULTÚRA, CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS   AIDS-megelőzés, a biológiai és pszichés érettség, nemi betegségek megelőzése, amit a védekezésről tudni kell felvilágosítás, előadás, tananyag védőnő, biológiatanár, (osztályfőnök) nőgyógyász 5-8. évfolyam biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül évente min. 4 óra  
DROG- PREVENCIÓ a drog fogalma, hatása Életvezetési készségek és ismeretek külsős szakember (rendőr) osztályfőnök Osztályfőnöki óra Minimum évi 2 alk. Évfolyamonként
BŰN- MEGELŐZÉS Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között? felvilágosítás, előadás, szórólap rendőrség osztályfőnöki óra min. évi 2 alk.
ÉLETVEZE- TÉSI ISMERETEK önismeret, konfliktus- kezelés, személyiség fejlesztés tanterv szerint osztályfőnök Osztályfőnöki óra  
KÖRNYEZET-TUDATOS GONDOLKO- DÁS Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében? tisztasági verseny, hulladékgyűjtés, madarak és fák napja Osztályfőnök, szaktanár, szabadidő-szervező   folyamatos
      A fenti munka részletes leírását a pedagógia-művelődési programunk egészségnevelési, egészségfejlesztési és környezeti nevelési pontjai tartalmazzák (7.,8. fejezet).                                                                                                

4.12 Az intézményi önértékelés rendszerének kialakítása

Iskolánk intézményi önértékelést ötterületen végez. Ezeket a területeket az iskolavezetés választotta ki azokból a területekből, amelyek a minőségfejlesztéshez elengedhetetlenül szükségesek.  

Az önértékelés kiválasztott területei:

 
  1. A nevelőtestület belső folyamatainak értékelése
  2. Az intézményi folyamatok szabályozottsága
  3. Az iskola és környezetének kapcsolatrendszere
  4. Az iskolai nevelés és oktatás célja
  5. Közművelődési tevékenységünk javítása

    A közös munkát ráhangoló tréninggel kezdjük, majd szervezeti klímatesztet töltetünk ki a pedagógusok körében. Ennek eredményeként képet kapunk az intézmény vezetettségéről. Partnerazonosítást, partnerlistát készítettünk. Megvizsgáltuk a Pedagógiai Programot, az intézményi specialitásokat. Elégedettség és elégedetlenség vizsgálatot végeztünk az alkalmazottak, szülők, diákok körében. Ezek eredményét összevetve a pedagógiai-művelődési program céljaival ajánlást tettünk a fejlesztendő területekre.  

Kulcsterületek

  1.A tanórán kívüli programok, tevékenységek színesítése 2.Az iskolai fegyelem javítása 3.A pedagógusok munkájának elismerése, javítása 4.Iskolatisztaság 5.Közművelődési tevékenységünk bővítése, színesítése   Végezetül, a tantestülettel végzett „Irányított önértékelés” eredményeként is kirajzolódott fejlesztendő terület:   6.A szervezeti kultúra fejlesztése                              

Az intézményi önértékelések eljárásrendje

 
Az önértékelés folyamata   Módszer, eszköz Felelős Produktum
Előkészítés és tervezés
Az önértékelés célja      
Az önértékelés területeinek áttekintése A vizsgálandó területek listája, strukturált rendszere Min. fejlesztési támogató szervezet önértékelési területek listája
A pedagógiai program alapján az önértékelésbe bevont területek azonosítása Összehasonlító elemzés Min. fejlesztési támogató szervezet Összehasonlító mátrix
A nevelőtestület felkészítése Belső továbbképzés Tantestületi értekezlet Iskolavezetés Értekezlet terve, résztvevőkből alakított team
Eszközök, felelősök, határidők meghatározása önértékelési rend szerint Min. fejlesztési támogató szervezet Értékelési rend

Az előzetes adatok számbavétele

Az adott területre vonatkozó korábbi adatok, információk áttekintése Dokumentum-elemzés Min. fejlesztési támogató szervezet Az intézmény korábbi információi, adatgyűjtés eredményei
Fókuszcsoportos interjú Min. fejlesztési támogató szervezet
Kérdőíves adatgyűjtés Min. fejlesztési támogató szervezet

Az önértékelési terv elkészítése

 
Felkészülés az önértékelésre Képzés, konzultáció Min. fejlesztési támogató szervezet Képzési terv
Önértékelési eszközök kiválasztása, készítése Önértékelési eszközök kidolgozása Min. fejlesztési támogató szervezet Eszközcsomag  
Az önértékelés lebonyolítása Önértékelési terv szerint Min. fejlesztési támogató szervezet Önértékelés dokumentumai
 
Az önértékelés lebonyolítása Önértékelési terv szerint Min. fejlesztési támogató szervezet Önértékelés dokumentumai
A kapott eredmények feldolgozása, értékelése       Szempontrendszer Min. fejlesztésitámogató szervezet Adatok Beszámolók
Elemzés  
Elemzés, következtetések az adott területekre vonatkozóan (erősségek, fejlesztendő területek) Elemzési szempontrendszer Fejlesztendő folyamatok Min. fejlesztési támogató szervezet Területenkénti elemzés Lista
Az önértékelés eredményeinek összevetése a korábbiakkal   Összehasonlító elemzés Min. fejlesztési támogató szervezet Összehasonlító táblázatok Adatbázis

Visszacsatolás

 
Fejlesztési területek kijelölése, új önértékelési terv készítése Csoportmunkai elemzés Fejlesztési célok Min. fejlesztési támogató szervezet, Tantestület Új önértékelési terv
Az eredmények egyéb felhasználása (pl. éves munkatervbe való beépítése)   Munkatervi kiegészítés Iskolavezetés, Tantestület Munkatervek
Az érdekeltek informálása Értekezlet Írásos tájékoztatás   Iskolavezetés Jegyzőkönyvek

 
Önértékelési terület módszer eszköz felelős/ résztvevők várhatóan érintettek köre /akikre irányul/ Határ-idő gyakoriság szükséges intézkedés/ ellenőrzés várható eredmény eredmények visszacsatolás
1. Oktatás Tanulói mérés Neveltségi szintmérés versenyek Kérdőívek Mérőlapok Mk. vezetők Diákok _ évente Igazgató-helyett. Trend vizsgálat Az eredmények beépítés a tanmenetbe
2. Nevelés Direkt-indirekt módszerek Szóban, írásban Megfigyelés Kérdőívek, Nev. testületi megbeszélés Mk. vezetők Tantestület, diákok _ Két évente Osztál-yfőnökök Mk. vezetők Javul a tanulók neveltségi szintje A hiányosságok beépítése a nevelési tervbe
3. Személyi és egyéb feltételek biztosítása Igény felmérés Taneszköz lista Személyi állomány Mk. vezetők Igazgató h. Igazgató Munkaközösségek Tantestület Technikai dolgozók   Tanév végéig évente Igazgató h. Igazgató Minden eszköz rendel-kezésre áll. Minden tárgyat szaktanár oktat. Hiányok pótlása. Üres álláshelyek megpályáztatása.
4. Szervezés, vezetés Mérési anyagok áttekintése. Elégedettség vizsgálat Kérdőívek Dokumentum-elemzés Min. kör Iskolavezetés Valamennyi dolgozó _ Négy évente Min. fejl. team Szervezeti kultúra javulása Munkakapcsolatok rendszerének kialakulása, javítása, felülvizsgálata
5. Gazdál-kodás Költségvetés készítés Költségvetési terv Igazgató,
gazdasági vezető
Iskolavezetés Naptári év vége évente Igazgató Fenntartó Jó gazdálkodás, takarékosság Prioritások kialakítása
6. Kapcsolat-tartás Kommunikációs háló Partner kapcsolatok Kérdőívek Interjú Mi. fejl. mk. Külső és belső partnerek Tanév vége Kétévente Min. fejl. team vezető Jó munka-kapcsolatok, együtt-működés Értekezletek
7. Működés   SZMSZ, PMP, Házirend -elemzés, aktualizálás Dokumentum-elemzés   Iskolavezetés Munkaközösségek Intézmény valamennyi munkatársa Tanév vége Két évente Igazgató Min. fejl. team Zavartalan működés Javaslatok a működés feltételeinek javítására
     

4.13 Az intézmény biztonságos működtetése

        A folyamat leírása     1.Augusztus végén a veszélylista alapján az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, a munkavédelmi felelős és a karbantartó bejárja az iskolát.   2.Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására.   3.A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető ütemtervet készít szeptember 15-ig.   Az ütemtervben megjelölt (3 a, b, c, d)időpontokigmegfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető 10 napon belül korrekciós tervet készít.   4.Augusztus 21 – 25. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében.   5.Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak.   6.Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek.   7.Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót.   8.Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít.       Felelőségek és hatáskörök      

Lépés Felelős Érintett Informált
1. igazgatóhelyettes karbantartók igazgató, gazdasági vezető  
2. munkavédelmi felelős balesetvédelmi felelősgazdasági vezető igazgató  
3. gazdasági vezető karbantartó és külső szakemberek gazdasági vezető  
4. munkavédelmi felelős technikai dolgozók igazgató helyettes
5. munkavédelmi felelős tantestület gazdasági vezető
6. osztályfőnök tanulók munkavédelmi felelős
7. tűzvédelmi felelős alkalmazottak, tanulói közösségek igazgató
8. tűzvédelmi felelős a riadót nem jólteljesítők igazgató
     

 

5. Az intézményi minőségirányítási program (MIP) elfogadása, felülvizsgálata, módosítása

  A MIP elfogadása   Az MIP elfogadásához kapcsolódó véleményezésre jogosultak körét a Ktv. 40 § (10) bekezdés rögzíti.       A MIP felülvizsgálatának célja  

  • igazolni, hogy megfelelően működik a minőségirányítási program,
  • meghatározni, hogy az alkalmazottak a minőségirányítási program eljárásainak és folyamatainak megfelelően dolgoznak,
  • értékelni a helyzetet a tekintetben, hogy szükség van-e helyesbítő intézkedésre,
  • felmérni, és tájékoztatást adni a vezetés számára abban a kérdésben, hogy a minőségirányítási program képes-e az intézmény minőségügyi céljait megvalósítani.

  Mindezeknek megfelelően a program egyes tartalmi elemeit vizsgáljuk. A program felülvizsgálatáért a minőségügyi vezető felelős.   Az MIP módosításának folyamata   A felülvizsgálat eredményeit az intézményvezetés folyamatosan megtárgyalja és dönt a javasolt intézkedésekről.   A MIP felülvizsgálatának céljaa program illetve az ahhoz kapcsolódó folyamatok szabályozott működésének biztosítása. A korrekció irányulhat a  

  • minőségcélok megvalósítására, módosítására
  • minőségfejlesztési rendszer módosítására.

  Felelősség   Az intézményvezető gondoskodik a minőségcélok folyamatos figyelemmel kiséréséről, a célok eléréséhez szükséges erőforrások biztosításáról. Tervezi és ellenőrzi a minőségfejlesztési rendszer működését. Gondoskodik a külső és belső partnerek tájékoztatásáról, az információs rendszer működtetéséről. A minőségfejlesztésért felelős intézményi szervezet felelőssége a minőségfejlesztési folyamatok egyes feladatainak végrehajtása és szervezése.      

A rendszer módosításának folyamata

  A minőségirányítási program felülvizsgálatát a belsőellenőrzési terv tartalmazza. A felülvizsgálat befejezése után rögzíteni kell a tapasztalt hiányosságokat és minden olyan körülményt, ami káros lehet a minőségre. Tisztázni kell a tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatos feladatokat, felelősöket és határidőket.   A rendszer működését két évente felülvizsgálja az intézményi minőségfejlesztő szervezet. A felülvizsgálat alapján javaslatot tesz a korrekcióra. A módosításról az intézmény vezetője dönt. A módosításra szükség van, ha nincsenek összhangban a minőségfejlesztési rendszerben meghatározottakkal az  

  • intézmény értékelésének eredményei,
  • az intézmény működését meghatározó jogszabályok, rendeletek alapján,
  • a rendelkezésre álló erőforrások nem elegendőek,
  • az érdekelt felek igényei és elvárásai lényegesen megváltoztak.

  A módosítás irányulhat a kapcsolódó szabályozásokra, dokumentumokra, folyamatokra.                          

Diósd, 2004. május 20.

 

Zoltánné Varga Ildikó
igazgató

      Impresszum | Honlap térkép | Adatvédelem | Webdesign | ©2003 Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola