Diósdi Eötvös József

Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Határtalanul

 
 

Comenius pályázat

 
 

Ökoiskola

 
 

Otthon az erdőnkben

 
 

A jövő laboratóriuma

 
 
 

Eseménynaptár:

 

Feliratkozás hírlevélre:

 
 

Belépés

Név:
Jelszó:


Jelszóemlékeztető >


 

Elérhetőségek:


Diósdi Eötvös József
Német Nemzetiségi
Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola


2049 Diósd,
Gárdonyi Géza u. 14.

Nagy épület:
06 (23) 381 041

Kis épület:
06 (23) 381 850
Otthon az erdőben


Iskolánkban nagy hagyománya van az erdőjárásnak, pedagógusaink számára fontos,
hogy tanítványainkkal felfedezzük lakóhelyük természeti környezetét, megismertessük,
megszerettessük a gyermekekkel a természet értékeit, szépségeit. Célunk, hogy a
tanítványainkat környezettudatos szemléletre neveljük, és ennek alapfeltétele, hogy alaposan
megismerjék lakóhelyük természeti sajátosságait, megértsék a környezetvédelem fontosságát,
és megtanulják, hogy ők hogyan védhetik meg környezetüket. Az „Otthon az erdőben” projekt
segített továbbgondolni eddigi munkánkat, és egy rendszerezettebb, céltudatos program végig
vitelére sarkall bennünket.

A projekt résztvevői:

A 3-4. évfolyam tanulói, 7 osztály, összesen 167 gyermek, az osztályfőnökök, iskolánk igazgatója,
az alsó tagozat munkaközösségének vezetője, valamint az informatikusunk. Támogatja a csoport
munkáját a felső tagozatos természettudományi munkaközösség is.

1. Kiválasztunk 2 erdőterületet Diósdon – egy maradvány erdőfoltot és egy telepített
erdőrészt. Az általunk előre összeállított feladatsorok segítségével rendszeresen vizsgáljuk és
összehasonlítjuk az adott területeket.

2. A természetközeli erdőrészben kiválasztunk egy fát, és körülötte néhány négyzetméternyi
területet. A fát az iskola „örökbe fogadja”, ami azt jelenti, hogy rendszeresen látogatjuk;
vizsgáljuk, dokumentáljuk a változásait.

3. A terepgyakorlatokon gyűjtött anyagok laborvizsgálata – összehasonlítás különböző élőhelyek
szerint, a környezet tisztasága szerint, kártevők elterjedése az előbbiek függvényében stb.

4. Iskolai rendezvényeken foglaljuk össze a megszerzett ismereteket – vetélkedő, játszóház,
kiállítás formájában.

5. Az iskola összes tanulója és Diósd lakossága számára is elérhetővé tesszük munkánk
eredményét az iskolánk honlapján létrehozott felületen.

6. A kidolgozott metodikával hagyományt szeretnénk teremteni, vagyis az új belépő 3.
osztályokkal minden évben a programot szeretnénk végigcsinálni. Célunk felnevelni egy Diósd
természeti értékeinek védelme iránt elkötelezett, tudatosan cselekvő felnőtt generációt.

1. A pályázati összeget egy osztálynyi – 30 fő – tanulói természetbúvár felszerelés összeállítására
szeretnénk fordítani. (bogárnézőke, távcső, nagyító, csipeszek, határozók, gyűjtőtégelyek
stb.) A felszerelést a Magyar Madártani Egyesülettől szeretnénk megvásárolni, ezzel is egy
környezetvédelmi egyesületet támogatva.

2. Feladatgyűjtemény összeállítása a terepgyakorlatokhoz.

3. Tanulói mikroszkóp a laborvizsgálatokhoz. (Amennyiben a pályázati összeg lehetővé teszi.)

2012 januárjától heti rendszerességgel látogatjuk a kiválasztott helyeket a következő ütemterv
szerint:
Január 1-4. hete 3.a, 3.b, 3.c ., 3.d osztályok I. számú terepen
4.a, 4.b., 4.c, 3.a osztályok a II. számú terepen.
Február: 1-3. hét 3.b, 3.c, 3.d II. számú terep
4.a, 4.b, 4.c I. számú terep
És így tovább, május 10-ig bezárólag. Vagyis mindegyik résztvevő osztály havonta min. 1
alkalommal megy terepgyakorlatra, 6-7 hetente ugyanarra a terepre. Rügyfakadás idején ezeket
a terepgyakorlatokat sűrítjük, heti 2 osztállyal.

A terepgyakorlatokon a következő témaköröket dolgozzuk fel:

I. A terület megfigyelése, fényképezése, változások felmérése, rovarok, madarak megfigyelése,
természet által „elengedett” levelek, termések, állati maradványok gyűjtése minden alkalommal.

II. 1. A MÉTA Természetességmérőjének elvégzése minden osztállyal, mindkét területen.
Az eredmények összesítése, értékelése.

2. A területen élő fafajták meghatározása kéreg alapján – kéregminta rajzolása.

3. Avarvizsgálat. (Levelek vizsgálata, állatok nyomainak keresése, rovarok keresése,
megfigyelése.)

4. Az élet szigete – megfigyelések, mérések a Beagle Projekt terepi segédanyagának
felhasználásával.

5. Aljnövényzet és a cserjeszint vizsgálata.

6. Az évszakokhoz kötődő változások megfigyelése.

7. Magból erdő – az erdő növekedésének megfigyelése, magonc-nevelés.

8. Erdőgazdálkodás - az erdészeti munkák megfigyelése.

9. Táplálkozási hálózat megfigyelése, feltérképezése.

11. Játékok, vizuális ábrázolások az erdő tárgyainak megismerésére: illat, tapintás,
hangok,ritmus, színek.

A terepgyakorlatok során minden osztály valamilyen jótettet hajt végre az erdő, a környezet
védelmében. Télen madárodúkat helyezünk ki, magoncokat nevelünk, amit később kiültetünk

(kellő körültekintés mellett), összeszedjük az emberek által elszórt szemetet.
A terepi munka mellett az iskolában műhelymunkát folytatunk, tanóráinkon körüljárjuk a fához
kötődő szimbólumrendszert, megismerkedünk a fa felhasználási területeivel, megismerkedünk
olyan irodalmi művekkel, versekkel, mesékkel, amelyek fáról szólnak, fához kötődnek.
A vizuális nevelés keretében változatos formában fogjuk ábrázolni a fát, az erdőt, az erdőben élő
állatokat.


Diósd természeti, földrajzi környezete



„A Budai-hegység déli peremét képező Tétényi-fennsík megközelítőleg 200 méter tengerszint
feletti magasságú mészköves területéhez délről csatlakozó széles, homokdombokkal körülvett
völgyben, 130-150 méter magasan települt meg Diósd.
A Tétényi-fennsík ma a főváros budai oldalát szegélyező „zöld gyűrű" egyik értékes területe.
Északról a Budaörsi-medence, keleten és délen a Duna-völgye határolja, nyugaton a Szidónia-
völgy (Árvalányhaj utca) északnyugat-délkelet irányú mélyedése választja el az Érd- Sóskúti-
fennsíktól. A fennsík 100 méter magas éles peremmel emelkedik ki a Budaörsi-medencéből,
majd árkokkal, kisebb mélyedésekkel tagolt felszíne enyhe lejtéssel tart a Duna felé. Legnagyobb
völgye a Törökbálint és Diósd közötti Égett-völgy, mely 150-200 m hosszan, 30-40 m mélységgel
szeli át a fennsíkot.
A fennsík mai növényélővilágát a sziklagyepek, sztyeprétek fajai jellemzik. A valamikori
bokorerdőkre csak kis maradványfoltok emlékeztetnek. A spontán erdősülés folyamatában
kialakult cserjések új lehetőséget teremtenek a bokorerdők fajainak elterjedésére. A gyepeket
a természetes cserjések mellett telepített erdők szakítják meg. Ezek fajösszetételében azonban
tájidegen növények dominálnak, mint például a keskenylevelű ezüstfa vagy a feketefenyő.
Erdőket csak a fennsík északnyugati, északi peremén találunk. Az intenzív erdőgazdálkodásnak
köszönhetően azonban fajgazdagságuk erősen lecsökkent. Ismereteink szerint a fennsík platóján
ma több mint 300 növényfaj fordul elő.
A Tétényi-fennsík mai növénytakaróját kialakulása, fajösszetétele alapján két csoportra lehet
osztani. Az egyik a természetes vagy helyesebben természetközeli állapotnak megfelelő
fennmaradt növényzet. Ide tartoznak a nem vagy kevéssé bolygatott, illetve az emberi
beavatkozás után természetes úton regenerálódott növényzeti típusok: sziklagyepek,
lejtősztyeprétek, a beerdősülés folyamatát megkezdő cserjések, valamint a maradvány
erdőfoltok. A másik csoport az ember által telepített növényzetet, cserjéseket és erdőket foglalja
magában.
Természetes erdőmaradványokat csak a fennsík északi, északnyugati peremén találunk. Ezek
mész- és melegkedvelő tölgyesek, illetve cseres tölgyesek. Az erdőgazdálkodás miatt a fák
nagyjából egyidősek, a lombkoronát sokszor egyetlen állományalkotó faj adja. A cserje- és
gyepszint is viszonylag fajszegény. Ennek ellenére az állományokban ritkán előfordul egy-egy
védett növényfaj.” http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Diosd/pages/

Képeink 1.


Képeink 2.


Képeink 3.


Videó 1.
      Impresszum | Honlap térkép | Adatvédelem | Webdesign | ©2003 Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola