Diósdi Eötvös József

Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Határtalanul

 
 

Comenius pályázat

 
 

Ökoiskola

 
 

Otthon az erdőnkben

 
 

A jövő laboratóriuma

 
 
 

Eseménynaptár:

 

Feliratkozás hírlevélre:

 
 

Belépés

Név:
Jelszó:


Jelszóemlékeztető >


 

Elérhetőségek:


Diósdi Eötvös József
Német Nemzetiségi
Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola


2049 Diósd,
Gárdonyi Géza u. 14.

Nagy épület:
06 (23) 381 041

Kis épület:
06 (23) 381 850

 


ERKÖLCSTAN

 

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmi szerkezetet.  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz–, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. Cél, hogy a foglalkozások azonos erővel hassanak a különböző szociális körülmények között élő, kulturális és etnikai szempontból eltérő csoportokhoz tartozó gyerekek fejlődésére.

Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcstan tanulása során elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget.

A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az erkölcstan tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható.

A különböző társadalmakban azonban a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése nem egészen egységes,– különösen akkor nem, ha ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára.

A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Ezeket az értékeket, illetve erényeket az erkölcstan órákon erősíteni kell. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon.

Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez, miközben fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések, illetve erények, amelyek segítenek a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, a bűntudat kezelésében.

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló és felelős gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyen fontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevője az a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből a szempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkor szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt ̶ e szintnél erősebben ̶ befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának.

Az iskolai tanulásra jellemzően az erkölcstan is számos ismeretet közvetít, a tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza – más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva őket. A kétéves szakaszokon belül azonban sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg.

A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra és személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezeket természetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitális formában elérhető egyéb tartalmak. Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső – résztvevőiként tekint.

Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd az óvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik – ideértve a kortársi csoportokat és a médiát is –, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem „tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan már meglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kell megpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnak sokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választást igénylő helyzetekben lelkiismeretük szavára hallgatva, morálisan helyes döntéseket tudjanak hozni.

Mivel ez sohasem jön létre a gyerekek személyes megérintődése és elhatározása nélkül, a pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsi jóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban a figyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltást gyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni – különösen az általános iskolai korosztály esetében –, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek értékekkel kapcsolatos nézetei összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal.

Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. Az erkölcstanórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségi értékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés komoly lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, vagy a közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység.

Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthatna a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

 

 

1–2. évfolyam

 

Az iskolai erkölcsi nevelés nem előzmény nélküli: kisgyermekkori alapokra építhet. A kisgyermek azonosul a szeretett személyekkel. Az általuk megjelenített szociális normák alakítják első ítéleteit arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezért fontos, hogy a pedagógus ismerje a szubkultúrá(ka)t, ahonnan tanítványai érkeznek. A gyermekek az óvodában megismerkednek a társas normák első intézményesített formáival, amelyek betartása révén tapasztalatokat szereznek a családnál tágabb közösséghez tartozás élményéről és rendjéről. A gyerekek többsége az óvodáskor végére érti meg teljesen, hogy a nem az ember állandó jellemzője, és többé-kevésbé kialakul nemi identitásuk. Négyéves koruk körül kezd formálódni etnikai identitásuk. Saját bőrszínükhöz és etnikumukhoz való viszonyuk alakulása azonban erősen függ attól, hogy az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet milyen képet alkot az ő csoportjukról, mint egészről. Mások bántása és a másoknak való segítségnyújtás képessége – az agresszió és a proszociális viselkedés – általában hároméves kortól kezdve jelenik meg a gyerekek magatartásában. Mindkét viselkedési mód alakulása nagymértékben függ azonban a környezeti hatásoktól, és döntő módon visszahat a gyermek én-tudatának, illetve egész személyiségének fejlődésére. Az alapvető viselkedési normák az iskolába lépés idejére kezdenek rögzülni a gyerekekben, ami lehetőséget teremt arra, hogy fokozatosan megtanuljanak uralkodni saját késztetéseiken, és képesek legyenek érzelmeiket, mozgásukat, választásaikat ellenőrizni – vagyis fokozatosan képessé váljanak az önkontrollra.

Az általános iskola 1–2. évfolyamán egyre több időt töltenek a gyerekek a kortársaikkal, s ennek eredményeként felerősödnek a versengések, az együttműködést igénylő helyzetekben átélt sikerek és kudarcok, illetve a külső visszajelzések. Ezek hatására spontán módon kezd átformálódni a gyerekek önértékelése. Ez jó alapot kínál az önismeret és a társas kultúra és a szociális kompetencia fejlődésének tudatos pedagógiai eszközökkel való támogatására.

A tanulók megismerési folyamatai – az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás – szintén jelentős változáson mennek át ebben az életszakaszban, amire az erkölcstanórákon is ráépülhet a szóbeli anyanyelvi kommunikáció célzott fejlesztése. Mindazonáltal az önkifejezés legjellemzőbb formája ebben az időszakban a tanulságok direkt módon való megfogalmazása helyett a mesélés, az élményeken alapuló rajzolás, festés, mintázás és a mozgás. Ez jó lehetőséget teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség életkornak megfelelő formálásához is.

A nevelői közösségnek érzékenyen kell alkalmazkodnia az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek magukkal hozott sokféle normájához, az ezekből fakadó kulturális és képességbeli sokszínűséghez. Egyúttal azonban – a családi érték- és normarendszert kiindulási alapnak tekintve – el kell kezdenie támogatni a gyerekeket abban, hogy fokozatosan be tudjanak illeszkedni az iskolai közösség érték- és normavilágába. Nagyon fontos, hogy a pedagógus és a gyermek kapcsolatában ne jelenjék meg az agresszió semmilyen formája, és a tanító magatartása az általa is elvárt proszociális viselkedés mintáit közvetítse tanítványai felé. Ugyanilyen fontos, hogy kontroll alatt tartsa esetlegesen meglévő előítéleteit, valamint a tanítványai körében spontán módon megjelenő előítéletes viselkedési elemeket. Jelentős mértékben függ ettől, hogy miként alakul a kisebbség(ek)hez tartozó gyerekek énképe és autonóm erkölcse.

Az 1–2. osztályosok gondolkodásának általános sajátossága a konkrét műveleti jelleg. Igazán tárgyak és események jelenlétében tudnak problémákat mérlegelni és megoldani. Hosszabb ideig képesek már szándékos figyelemre, de könnyebben tudnak valamit átélni, mint figyelmüket szándékosan a feladatra összpontosítani. Idegrendszerük működését még az agyuk érzelmi-indulati életet szabályozó központja uralja. A tantárgy keretében felvetődő erkölcsi kérdéseket ezért érdemes mindig valamilyen konkrét és az adott pillanatban jelen lévő – látott, hallott vagy cselekvéses módon átélhető – élményhez kapcsolni. Az életkornak leginkább megfelelő élmények közege pedig ebben az életszakaszban a mese világa. A gyerekek ugyanis 7–8 éves korukig elsősorban a mesék közegében tudják legkönnyebben kezelni félelmeiket és szorongásaikat. Az élet olyan nagy kérdéseire, mint például az elválás vagy a halál, ebben a közegben kapnak számukra feldolgozható módon választ – miközben azért persze már pontosan különbséget tudnak tenni a mese és a valóság között.

Bár a tantárgy egészében később fontos szerepet töltenek be a dilemmák és a viták, az 1–2. osztályos gyerekek foglalkozásain ezeknek még kevéssé van helye. Ennek a korosztálynak mindenekelőtt állandóságra és érzelmi biztonságra van szüksége a fejlődéshez. A társas helyzeteken belüli nézőpontváltás – hol egyik, hol másik szerepbe helyezkedve –azonban már az ő esetükben is jól gyakoroltatható, előkészítve ezzel az empátia és az érvelő vita képességének későbbi kialakulását.

 

 


 

Fejlesztési feladatok és óraszámok

az 1-2. évfolyamon

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Kerettantervi óraszám

az 1-2. évfolyamon

Javasolt óraszám az

1. évfolyamon

Javasolt óraszám a

2. évfolyamon

1. az én világom

11

11

----

2. Társaim- ők és én

12

12

----

3. Közvetlen közösségeim-a család és a gyerekek

18

9

9

4. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség

12

---

12

5. A környező világ

12

---

12

 

 

32 óra

33 óra

 

 

+ 4 óra

szabad órakeret

+ 3 óra

szabad órakeret

 

 

Összesen

36 óra

Összesen

36 óra

 

A kerettanterv szerint a tantárgy heti óraszáma: 1, ami 36 óra évi óraszámot jelent. Ebből a kerttanterv 32 órát tölt meg kötelezően előírt tananyagtartalommal, a szabadon felhasználható (10%) órakeret 4 óra. Ezt az osztály összetétele, a tanulók képessége alapján illesztheti a pedagógus egy-egy tematikai egységhez.

 


1.      ÉVFOLYAM

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

1. Az én világom -Ez vagyok én

Órakeret

11 óra

Előzetes tudás

Ismeretek saját testünkről, az egészségről.

Ismeretek saját család családról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az énkép, önismeret, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése.

A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése.

Az érzelmi tudatosság fejlesztése.

A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Ki vagyok én?

Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások?

Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam?

Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik azokat másokéitól?

Ilyen vagyok 

Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban?

Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért?

Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?

Magyar nyelv és irodalom:

a beszédkészség fejlesztése,

bemutatkozás,

szövegértés fejlesztése,

érzelmeket megjelenítő szövegek, versek,

képek tartalmának elmesélése,

személyes döntést tartalmazó történetek

 

Vizuális kultúra:

személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban,

képekről alkotott gondolataink, érzéseink megfogalmazása

 

Testi épségem

Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre, testi épségemre? Mi a teendő, ha valakit baleset ér?

 

Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim

Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretek játszani és kivel?

 

Nehéz helyzetek

Mi az, amit könnyű megtennem, és mi az, amit nehéz? Voltam már olyan nehéz helyzetben, amikor először nem tudtam, mit kell tennem? Végül mit tettem? Mit csinálnék most, ha ugyanabban a helyzetben lennék?

 

Környezetismeret:

helyes közlekedés,

egészséges életmód,

baleset megelőzés.

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság, félelem

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

2. Társaim – Ők és én

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Alapvető viselkedési szabályok használata, köszönés, megszólítás.

Mások viselkedésének megfigyelése, motivációinak értelmezése.

Tapasztalatok kommunikációs eszközök használatáról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódás fejlesztése. Saját viselkedésünk elemzése.

Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése.

A személyes érzések és gondolatok feltárásának és kifejezésének gyakoroltatása.

A kapcsolatokban felmerülő konfliktusok tudatos vizsgálata.

Viselkedési szabályok vizsgálata.

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Ismerőseim

Kiket ismerek a rokonságból, az iskolából és máshonnan? Milyen kapcsolat fűz hozzájuk? Miért jó, ha különféle ismerőseink vannak?

 

Kapcsolatba lépek másokkal

Milyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatba másokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli és távolabbi ismerősöket?

Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerektől? Honnan tudhatom, hogy másnak segítségre van szüksége? Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre van szükségem?

Hogy viselkedjem, ha mások szólítanak meg engem? Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kiben bízhatom meg?

Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben? Miért jó, ha mindenki így viselkedik?

 

Gondolataim és érzéseim kifejezése

Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal és képekkel?

Milyen érzéseim keletkezhetnek egy-egy helyzetben? Honnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit gondol, mit érez?

Milyen eszközök segítségével léphetünk kapcsolatba másokkal? Miben más az, ha személyesen találkozunk valakivel, vagy telefonon beszélünk vele?

Mi az, amivel mások meg tudnak bántani engem? Mi az, amivel én meg tudok bántani másokat? Mit tehetek, ha megbántottam másokat? Mi tehetek, ha valaki olyat tesz velem, amit nem szeretek?

Kiket szeretek, kiket nem, és miért? Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Miért jó a szeretet?

Magyar nyelv és irodalom:

a beszédkészség fejlesztése,

bemutatkozás,

szövegértés fejlesztése,

szavak jelentésének értelmezése

egyszerű ítéletalkotás mesék szereplőiről,

mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékban

szöveges üzenetek érzelmi tartalmának megértése.

 

Környezetismeret:

különbség a felnőttek és a gyerekek között.

 

Vizuális kultúra:

átélt esemény vizuális megjelenítése,

a kép és a hang szerepének megfigyelése animációs mesékben,

a közvetlen és közvetett kommunikáció közti különbségek felismerése,

képekről alkotott gondolataink, érzéseink megfogalmazása,

videojátékokkal kapcsolatos élmények feldolgozása

 

Ének-zene:

zenehallgatás, zenéhez kapcsolódó érzések kifejezése.

 

 

 

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

ismerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés, érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

3 Én és közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek

Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

A családi ünnepkör ismerete.

Legfontosabb rokoni kapcsolatok ismerete.

Napirend ismerete, a szabályokhoz való alkalmazkodás szükségessége.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A családi-rokonsági kapcsolatok személyes értékeinek tudatosítása.

A családi hagyományok és ünnepek átérzésének elősegítése.

Saját közegünk összehasonlítása másokéval. Annak felismertetése, hogy más családokban egészen más módon élhetnek a gyerekek.

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 

Család és rokonság

Kikből áll a mi családunk? Milyen a kapcsolatom anyukámmal, apukámmal, testvéreimmel (ha vannak), a nagyszüleimmel? Jó, ha együtt vagyunk? Mit kapok tőlük, és én mit adok nekik? Hogyan tudjuk segíteni egymást?

Kik tartoznak még a rokonságunkhoz és velük milyen a kapcsolatom? Mi jelent az számunkra, hogy rokonok vagyunk?

Családi ünnepek

Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk meg őket? Mit szeretek közülük és miért?

 

A gyerekek élete

Hogyan telik el egy hétköznapom? Milyen a hétvégém? Milyen tevékenységet szoktam leggyakrabban végezni és kikkel?

Milyen az iskolai életem? Miért szeretek iskolába járni és miért nem? Milyen szabályok vannak az iskolában?

Mások

Miben különbözöm másoktól?

Máshol hogyan telik el a gyerekek egy-egy napja? Mi mindenben lehet más az életük, mint az enyém?

Technika, életvitel és gyakorlat

élet a családban; családi rendezvények, ünnepek, események

 

Magyar nyelv és irodalom:

családdal kapcsolatos irodalmi szövegek,

ünnepkörökkel kapcsolatos irodalmi alkotások,

a beszédkészség fejlesztése,

bemutatkozás,

szövegértés fejlesztése,

 

Környezetismeret:

iskolai élet

napirend

Vizuális kultúra:

átélt esemény vizuális megjelenítése

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap

 

 

 

 

 

 

 


2. ÉVFOLYAM

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

1. Én és közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek

Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

Hétköznapi szabályok ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Önismeret fejlesztése, a fejlődés felismerése.

Az iskoláskor életmódbeli sajátosságainak tudatosítása

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Miben változtam?

Ki vagyok én? Miben változtam óvodás korom óta? Miben fejlődtem?

Milyennek látom magam és milyennek látnak mások? Milyenek más gyerekek? Mi mindenben különböznek tőlem? Milyen új kapcsolataim alakultak ki?

 

Családi szokások

Kikkel élek együtt a családomból? Vannak-e olyan közeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk?

Kinek milyen feladatai vannak? Milyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretek ezek közül és mit nem? Miért?

Vannak-e szabályok a családban, amelyeket be kell tartani?

Milyen más családokat ismerek? Miben különböznek az ő szokásaik, ünnepeik

 

A családon túl

Milyen csoportokhoz tartozom? Melyek az én közösségeim az iskolában és az iskolán kívül?

Milyen szabályok alakítják az életemet? Miért vannak ezek a szabályok?

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

iskolai és osztályrendezvények

 

Magyar nyelv és irodalom:

családi élettel, iskolai élettel kapcsolatos irodalmi szövegek,

a beszédkészség fejlesztése,

szövegértés fejlesztése,

mások véleményének meghallgatása

 

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

hétköznap, feladat, szabadidő, csoport, közösség, szokás, szabály, fejlődés

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

2. Én és tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Alapvető ismeretek lakóhelyünkről.

Ismeretek, tapasztalatok más országokról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A helyi társadalomba való beágyazottság tudatosítása.

A lakóhelyi közösséghez fűződő kapcsolatok és értékek tudatosítása.

A lakóhelyi közösség hagyományainak megismertetése.

Annak megértetése, hogy más emberek sokszor más körülmények között élnek.

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Akik körülöttünk élnek

Hol élek? Milyen a környezetem? Mit tudok lakóhelyemről? Milyen élmények kötnek lakóhelyemhez?

Kik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok? Milyen csoportokhoz tartozom a lakóhelyemen Hol találkozunk? Milyen közös szokásaink vannak?

Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Ha igen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük?

Mikor és milyen módon ünnepelünk családon kívül? Kikkel vagyunk együtt ilyenkor? Miért fontosak ezek az ünnepek?

 

Más lakóhelyek, más szokások

Másutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával Milyen távolabbi helyekről hallottam már?

Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és a világ más részein? Hogyan élnek ott az emberek?

 

Magyar nyelv:

a beszédkészség fejlesztése,

bemutatkozás,

szövegértés fejlesztése

 

Vizuális kultúra:

környezetünk külső és belső terei

 

Környezetismeret:

falu és város, lakóhelyünk

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

lakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány

 

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

3. A környező világ

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Ismeretek környezetünk élővilágáról.

Tapasztalatok növény- és állatgondozásról.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A lakóhelyi élővilághoz fűződő személyes kapcsolat kialakulásának elősegítése.

A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzet megalapozása.

 

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Növények és állatok a környezetünkben

Melyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppen ezeket szeretem? Mit az, amit nem nagyon szeretek itt, és miért? Mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy az is szép hellyé váljon?

Miért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Mi változna meg, ha hirtelen eltűnnének? Hogyan tudunk vigyázni rájuk és részt venni a gondozásukban?

Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk részt venni a gondozásukban? Mi az, amit megtehetünk egy állattal, és mi az, amit nem szabad megtennünk?

 

A természet védelme

Vajon felelősek vagyunk-e az erdőkben és a réteken élő növényekért, állatokért is? Mit tudunk tenni értük?

Miért hívnak egyes tájakat, növényeket vagy állatokat védettnek? Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és az élővilág értékeinek megóvásához?

 

Magyar nyelv:

a beszédkészség fejlesztése,

bemutatkozás,

szövegértés fejlesztése

 

Környezetismeret:

szobanövények és házi kedvencek gondozása,

veszélyeztetett fajok

 

Vizuális kultúra

a természeti környezet elemeinek megjelenítése

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

növényápolás, állatgondozás

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

természet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, védett növény és állat, természetvédelem

 

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

A környező világ- A nem látható világ

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

A mesék világa.

Tapasztalatok térről és időről.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tér és idő végtelenségének megközelítése.

Belső világunk felfedezése a mesék, az álmok, a képzelet és az alkotás segítségével.

Az erkölcsi jó és rossz megvizsgálása a mesék világában.

 

 

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Kicsik és nagyok

Mi nagyon kicsi, és mi óriási? Mi van nagyon közel, és mi van borzasztóan messze?

Mi van alattunk, és mi van felettünk? Mi volt nagyon régen, és mi lesz a távoli jövőben? Honnan tudhatunk ezekről a dolgokról?

 

A képzelet határai

Hová tudunk eljutni, és hová nem tudunk?

Merre járunk az álmainkban?

Hol játszódnak a mesék, és kik a szereplőik? Kiknek a fejében születnek a mesék? Én is kitalálhatok meséket?

 

A jó és a rossz

Kik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mi mindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért és hogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldal hősei?

Magyar nyelv és irodalom:

a mesék világa: alapvető erkölcsi-esztétikai kategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis)

 

Vizuális kultúra:

elképzelt dolog vizuális megjelenítése,

különböző anyagok használata a kifejezés szándékával,

képzeletbeli helyek, terek megjelenítése,

meseszereplők megjelenítése különféle technikákkal.

 

 

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

kicsi, nagy, óriási, közel, távol, múlt, jövő, mese, álom, képzelet, jó, rossz, gonosz, harc

 

 

 

 

 

 

 

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.

Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.

Képes érzelmi töltéssel viszonyulni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.

Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.

A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.

Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.

Érti a hagyományok közösségmegtartó erejét.

Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.

Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.

Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.

Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.

Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot. Ismeretei vannak a világnézet, világkép alapvető összefüggéseiről.

 

 

3–4. évfolyam

 

9–10 éves koruk körül társas életük és mentális képességeik változását megalapozó jelentős biológiai átalakuláson mennek keresztül a gyerekek. Ez teszi képessé őket arra, hogy figyelmüket irányítsák, terveket készítsenek és önmagukra is reflektáljanak. E változások jó lehetőséget kínálnak a testi és lelki egészségre neveléshez, a hazafias nevelés, valamint a családi életre nevelés különféle témáinak feldolgozásához – a tanulási formákat pedig jól össze lehet hangolni az anyanyelvi kommunikációs kompetencia aktuális fejlesztési céljaival.

Ebben az életszakaszban erősödik meg a gyerekekben a szabályok elfogadásának belső késztetése, ami a közösségi szabályok megalkotásában és betartásuk ellenőrzésében való részvétel gyakorlása révén jó kiindulási pontot ad az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozásához.

Az írás-olvasás alapvető készségeinek elsajátítását követően ebben az időszakban már ráépülhet az alapkészségek bázisára a digitális kompetenciafejlesztés néhány eleme – elsősorban hangfelvételek, képek és videók készítése, illetve lejátszása, valamint képek szerkesztése és rövid szövegek alkotása számítógép segítségével – az erkölcstan óra tevékenységeihez kapcsolódóan.

Bár ebben az életszakaszban nő a szóbeliség súlya az önkifejezésben, a foglalkozások témakörei még mindig jó lehetőséget kínálnak az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésére – immár kiegészülve a szöveges-dramatikus és bábjátékos formák alkalmazásával.

9–10 éves korban nagymértékben erősödik a gyerekek realitásérzéke, növekszik áttekintő, absztraháló, analizáló-szintetizáló képességük. Érzelmi életük is sokat változik. Megszűnik a kisgyerekkori „álomszerű” lét. Az öntudatra ébredést, a külső és a belső világ szétválását gyakran egyedüllétként élik át. Az ebből fakadó magányosság és feszültség feloldásában sokat segíthetnek nekik azok a szabad beszélgetések, amelyek az erkölcstan órák egyik legfontosabb munkaformájának tekinthetők. Bár a rajzolás-festés-mintázás még mindig sokak számára az önkifejezés kedves formája, az egyre összetettebbé váló érzések és gondolatok kifejezésére fokozatosan alkalmasabbá válik a beszéd. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az órai beszélgetések csak akkor lesznek valóban személyiségformáló hatásúak, ha légkörük feszültségmentes, mindenki számára elfogadó – és őszinteségének csupán a többiek tiszteletben tartása szab korlátot, ami hosszabb távon a kulturált vita szabályainak elsajátítását jelenti.

Ebben az életszakaszban a felnőtt minta követésének fokozatosan helyébe lép a kortárs minta követése, s egyre inkább a kortársak közül kerülnek ki azok, akikre a tanulók referencia személyként tekintenek. Ez nem csökkenti annak a fontosságát, hogy a pedagógusnak mindenkor hiteles erkölcsi modellt kell közvetítenie, viszont előtérbe hozza az órákon azokat a hétköznapi, irodalmi vagy filmbeli témákat, amelyek már nem a tündérmesékhez, hanem a tanulók reálisabb világához kapcsolódnak.

A gyerekek általában kilenc éves koruk táján kezdenek el kételkedni a korábban elsajátított normák, világképi elemek érvényességében, s fontos átalakuláson megy keresztül kritikai érzékük is. Így ebben a szakaszban már helye van az életkornak megfelelő dilemmák felvetésének, és az olyan jellegű értékelő beszélgetések kezdeményezésének, amelyekből később majd megszülethet a klasszikus erkölcsi dilemmavita.

Mivel analizáló-szintetizáló gondolkodásuk fejlődése révén a gyerekek egyre inkább képessé válnak a különböző viselkedési formák és hatásaik közötti kapcsolat felfedezésére, ekkor már teremthetők számukra olyan valós vagy fiktív döntési helyzetek, amelyekben a várható következményeket mérlegelve, lelkiismeretük szavára kell hallgatniuk.


 

 

 

3.      ÉVFOLYAM

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

1.      Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?

 

 

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Elemi szintű gyakorlat személyek jellemzésében.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése. A fejlődés lehetőségeinek felismertetése.

Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása.

A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéket képviselő példaképek keresése.

 

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Fejlődés

Milyen vagyok?

Mi változott meg rajtam az iskolába lépésem óta és mi nem? Mitől változnak a tulajdonságaim?

Miben fejlődtem? Milyen új tudásaim vannak?

Miben vagyok ügyes, és miben kevésbé?

 

Magyar nyelv és irodalom:

jellemzés készítése emberekről,

vélemények összevetése.

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

önismeret

 

Környezetismeret:

mitől látunk valakit szépnek,

külső és belső tulajdonságok.

 

 

Szokásaim

Hogyan szoktam játszani? Hogyan tanulok?

Hogyan vigyázok az egészségemre?

Milyen feladataim vannak otthon, a családban és az iskolában? Mivel és hogyan töltöm a szabad időmet?

Szoktam-e segíteni a szüleimnek, a testvéreimnek és az osztálytársaimnak? Hogyan kérek és kitől kapok én segítséget?

 

 

Érzelmeim

Mit teszek, ha örülök, ha szomorú vagy dühös vagyok vagy félek?

Hogyan viselkedem, amikor önző vagyok?

Mit jelent önzetlennek lenni másokkal szemben?

Vizuális kultúra:

emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra; emberi gesztusok értelmezése és kifejezése;

a karakterábrázolás filmes eszközei; saját érzelmek felismerése és kifejezése mozgóképek és

hanganyagok segítségével.

 

Kapcsolataim

Milyen a kapcsolatom másokkal?

Mit szeretnek bennem családtagjaim? Milyennek látnak a tanáraim, a barátaim és ismerőseim? Ők mit szeretnek bennem és miért? Mit nem szeretnek és miért? Fontos-e, hogy mindenki szeresse az embert?

Önismeret

Milyen külső és belső tulajdonságaim vannak?

Milyen tulajdonságaimat szeretem a legjobban? Miért? Mit nem szeretek magamban és miért? Mi az, amin szeretnék változtatni? Hogyan tudnám ezt megtenni?

Hősök és példaképek

Kik a kedvenc hőseim és miért? Kire szeretnék hasonlítani?

Miben és miért? Mi leszek, ha nagy leszek?

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

külső tulajdonság, belső tulajdonság, önismeret, szokás, érzelem, indulat, öröm, szomorúság, düh, önzés, önzetlenség, segítőkészség, példakép

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

2. Én és a társaim – Társakkal és egyedül

 

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Mások viselkedésének megfigyelése, motivációinak értelmezése.

A testbeszéd alapelemeinek ismerete.

Személyes tapasztalatok az osztályközösség működéséről.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hatékony kommunikáció elemi feltételeinek tudatosítása.

A baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetleges konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése.

A mások kirekesztését elutasító szociális és erkölcsi érzékenység erősítése.

 

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Párbeszéd

Milyen helyzetekben lépünk kapcsolatba valakivel? Hogyan?

Mi mindent tudunk jelezni egymásnak arcjátékkal, testtartással, gesztusokkal?

Mikor beszélünk vagy beszélgetünk valakivel? Hogyan segít a megértésben a hanglejtés? Változik-e a beszédstílusom, ha nem a társaimmal, hanem felnőttekkel beszélgetek?

 

Honnan tudom, hogy pontosan megértettem-e, amit a másik mondani akar? Mi mindent kell figyelembe vennem ahhoz, hogy a másik pontosan megértse, amit közölni akarok vele?

Vannak-e a párbeszédnek szabályai? Mi segítheti, és mi gátolhatja a párbeszédet?

 

Környezetismeret:

az emberi kommunikáció,

beszéd, testbeszéd, arckifejezés, gesztusok,

barátság, kommunikáció a barátok között

 

Magyar nyelv és irodalom:

figyelem a beszélgetőtársra

 

Vizuális kultúra:

médiaszövegek értelmezése és létrehozása

a közvetlen és az online kommunikáció összehasonlítása

Családi és baráti kapcsolatok

Mitől függ, hogy kikkel vagyok szívesen együtt? Kikkel tudom megosztani örömeimet és bánataimat? Kinek mondhatom el a titkaimat? Mennyire vagyok bizalmas családtagjaimmal?

 

Kit nevezhetek a barátomnak? Mit tesz, és mit nem tesz egy igazi barát? Mi mindent tennék meg a barátomért? Mit tegyek, ha a barátom olyasmit csinál, amivel én nem értek egyet?

 

 

Hasonlóság és különbség

Miben hasonlítunk és különbözünk a barátaimmal? Mi a jó és fontos nekem? Mi a jó és fontos másoknak?

Miért szoktam haragudni? Miért haragszanak mások rám? Mi történik ilyenkor? Szoktam-e veszekedni vagy verekedni? Hogyan alakulnak ki ilyen helyzetek?

Ki szoktunk-e békülni azzal, akivel vitánk volt? Hogyan lehet egy összeveszés után kibékülni? Hogyan lehet elérni, hogy a béke tartós legyen?

Hogyan lehetne megelőzni, elkerülni a konfliktusokat? Hogyan lehet megoldani a konfliktusokat?

Egyedül

Mikor szoktam egyedül lenni? Mikor jó és mikor rossz ez?

Mikor szoktam egyedül érezni magam? Milyen érzés ez? Mit csinálok ilyenkor?

Éreztem-e már úgy, hogy elkerülnek a többiek? Mi lehetett az oka? Honnan tudom, hogy elfogadnak-e a társaim, vagy sem?

Milyen lehet az, ha valaki úgy érzi, senki sem szereti? Milyen okai lehetnek ennek? Mit tegyek, ha valakivel kapcsolatban ezt tapasztalom?

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

párbeszéd, odafigyelés, arcjáték, testtartás, hanglejtés, barátság, öröm, bánat, titok, harag, veszekedés, kibékülés, magányosság, elfogadás, kirekesztés

 


 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

3.      Én és közvetlen közösségeim – Az osztály és az iskola

 

Órakeret

11 óra

Előzetes tudás

Az osztály és az iskola szintjén megélt tapasztalatok a tanórákhoz és egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódóan.

Különböző szabályok ismerete.

Ismeretek saját iskoláról, lakóhelyről.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak felismerése, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk.

Az összetartozás érzésének megerősítése az osztályon belül.

A szabályok alakulásának és szerepének megértése a közösségek életében.

A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése.

 

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Közösségeim

Mit jelent nekem a családom az életem jelenlegi szakaszában? Változott-e valami a kapcsolatunkban a korábbiakhoz képest?

Milyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Vannak-e új közösségek az életemben? Van-e olyan közösség, amelyikkel szorosabbá vagy lazábbá vált a kapcsolatom? Mi lehet ennek az oka?

 

Magyar nyelv és irodalom:

híres emberek, történelmi személyiségek

 

Környezetismeret:

magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különféle élethelyzetekben,

együttélés a családban,

baráti kapcsolatok,

iskolai közösségek.

 

Vizuális kultúra:

figurális alkotások létrehozása a környezetben élő emberek megjelenítésével

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

iskolai és osztályrendezvények,

a közösségért végzett munka

A mi osztályunk

Mi minden kapcsol egymáshoz bennünket az osztályban? Mi a közös bennünk, és miben különbözünk egymástól? Ki miben ügyes? Kinek milyen feladata van? Milyen közös szokásaink vannak az iskolában és azon kívül?

Összetartó csapat vagyunk-e? Miből derül ez ki? Miben és hogyan tudjuk segíteni egymást? Vannak-e viták, ellentétek? Hogyan oldhatjuk meg ezeket?

 

Az osztály működése

Milyen szabályok érvényesek az órán, a szünetben és egyéb helyzetekben? Melyek az írott és az íratlan szabályok? Melyik szabálynak mi a célja? Kinek jó, ha betartjuk őket?

Mennyire tartjuk be ezeket a szabályokat? Mi a következménye annak, ha megszegjük a szabályokat? Helyes-e, ha következménye van a szabályok megszegésének?

 

Ki találta ki ezeket a szabályokat? Készen kaptuk, vagy magunk alakítottuk ki őket? Van-e olyan szabályunk, amelyet érdemes lenne megváltoztatni? Hogyan változtathatunk meg vagy alkothatunk új szabályokat?

 

A mi iskolánk

Ki az iskolánk névadója, és mivel érdemelte ki, hogy iskolát neveztek el róla? Milyen szokások és hagyományok vannak a mi iskolánkban? Fontosak-e ezek?

Vajon máshol milyenek az iskolák, és milyenek a hagyományaik? Lehet-e közöttük olyan, amelyet érdemes lenne átvenni?

 

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

csoport, közösség, csapat, összetartozás, hagyomány, szabály, szabályszegés, büntetés, szabályalkotás, felelősség

 

 

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.

Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.

Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók.

Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.

Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.

Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.

Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.

Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.

Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

 

4.      ÉVFOLYAM

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

 

4. Én és tágabb közösségeim – Kulturális-nemzeti közösség

 

 

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

A családban, az iskolában és a lakóhelyen a korábbiakban megélt, ciklikusan visszatérő ünnepek és szokások.

Ismeretek a család múltjáról.

Rokoni kapcsolatok ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megértetése, hogy a magyar nemzeti közösség számára fontos összekötő kapocs a közös nyelv, a jelképek, a ciklikusan visszatérő szokások és ünnepek; az ezekkel való azonosulás elősegítése.

Annak megmutatása, hogy Magyarországon belül számos kisebbség él, amelyek kultúrája a nemzeti kultúrát gazdagítja. A kisebbségek szokásainak és ünnepeinek bemutatása, elfogadásuk természetességének megalapozása.

Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a maguk kulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink.

 

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A nyelv, ami összeköt

Milyen nyelveket ismerek? Milyen nyelven beszélek én, a szüleim, a nagyszüleim; milyen nyelven beszélnek egymással és velem? Milyen nyelvet használnak a szomszédaink? Hogyan kapcsol össze bennünket a közös nyelv?

Milyen érzéseket kelt bennünk, ha valaki nem érti a nyelvet, amelyen mi beszélünk? És milyen érzés az, amikor mindenki más nyelven beszél körülöttünk?

Mit lehet tenni egymás megértése érdekében, ha nem értjük egymás nyelvét? Hogyan lehet segíteni a közösség más anyanyelvű vagy nyelvi nehézséggel küzdő tagjait?

 

 

Magyar nyelv és irodalom:

ítéletek megfogalmazása, érvelés, vitakészség,

mások véleményének megértése, elfogadása,

magyar népszokásokról, múltbeli eseményekről szóló szövegek,

 

 

 

 

Családom múltja

Mit tudok családom múltjáról, nagyszüleim életéről? Mit tudhatok meg idősebb, már nem élő rokonaim életéről?

 

 

Szokások és jelképek

Milyen szokások, népszokások élnek családomban, lakóhelyemen? Milyen népszokások élnek a mai Magyarországon? Fontos-e ezek megőrzése?

Milyen jelképeket ismerek?

Milyen jelképek fejezik ki a magyarság összetartozását? Mit jelentenek számomra ezek a jelképek?

 

Vizuális kultúra:

jelek és jelképek a mindennapi életben,

különböző kultúrák tárgyi világával való ismerkedés,

a viselkedés szabályai az online közösségekben,

kommunikációs szokások.

 

Környezetismeret:

jeles napok, ünnepek,

helyi hagyományok

 

 

Ünnepek

Milyen ünnepeket tart meg a családom? Milyen ünnepeket tart meg magyar családok többsége? Közülük melyik mennyire fontos nekem?

Melyek a nemzeti és állami ünnepeink? Mit ünneplünk ilyenkor, és mit jelentenek nekem ezek az ünnepek?

 

A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásai

Milyen kulturális közösségek élnek körülöttem és Magyarországon? Miben különböznek ezek szokásai és ünnepei és miben hasonlítanak egymásra?

 

Távoli kultúrák – más szokások

Milyen érdekes szokásokat ápolnak, és milyen ünnepeket tartanak a világ más részein élő kulturális közösségek?

 

 

Kulcsfogalmak / fogalmak

anyanyelv, jelkép, nemzeti jelkép, népszokás, családi ünnep, nemzeti és állami ünnep, vallási ünnep

 

 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

5. Én és környezetem – Az épített és a tárgyi világ

 

 

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Helyi vagy múzeumi honismereti tapasztalatok.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megértése, hogy mindannyiunknak lehet szerepe a múlt értékeinek megőrzésében és továbbörökítésében.

A környezettudatos szemlélet kialakulásának alapozása. Felelősségtudat fejlesztése.

 

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Tárgyaink világa

Milyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Miért változnak a tárgyaink?

Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?

Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?

 

Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Hogyan vigyázhatunk tárgyainkra? Vannak-e felesleges tárgyaink?

 

Környezetismeret:

települési típusok,

lakóhelyünk, hazánk fő nevezetességei,

a lakóhely története és természeti környezete,

nemzeti park, tájvédelmi körzet,

háztartási eszközök.

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

a technika vívmányainak mindennapi használata

Lakóhelyi épített örökségünk

Milyen régi épületeket, építményeket ismerek lakóhelyemen?

Mit érdemes megőrizni a múlt építményeiből és miért?

Hogyan tudjuk megóvni, szépíteni környezetünket?

 

 

A világ öröksége

Mi mindent hagy örökül egy nemzedék az utána következőre? Mit lehet az összes ember közös kincsének tekinteni a mai világban? Melyek a világ legszebb, legkülönlegesebb helyei és építményei? Vajon miért fontos ezek védelme és megőrzése?

Miért fontos a levegő, víz, talaj védelme?

 

 

Vizuális kultúra:

helyek, helyszínek megjelenítése személyes élmények alapján,

a környezetben észlelhető változások megfigyelése és megjelenítése,

terekhez kapcsolódó érzelmek, hangulatok azonosítása.

 

 

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

épített örökség, tárgyi örökség, nemzedék, hagyomány, emlékezet, múzeum, világörökség

 


 

Tematikai egység/Fejlesztési célok

6. Én és a mindenség  – Születés és elmúlás

 

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Tapasztalatok a születésről, a halálról és az elhunytakra való emlékezésről.

A képzelőerővel és alkotással kapcsolatos személyes tapasztalatok.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Önismeret fejlesztése, a fantázia és az alkotás képességének felismerése.

Érzések és ismeretmorzsák társíttatása a kezdet és a vég elvont kategóriáinak jelentéssel való megtöltéséhez.

Közös gondolkodás a világ megismerésének módjairól és lehetőségeiről.

 

Ismeretek / fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Fantázia és kreativitás

Hogyan működik a képzeletem? Mi minden jelenhet meg benne? Ki tudok-e találni olyan dolgokat, amelyek nem léteznek a világban?

Létre tudok-e hozni olyan dolgokat, amelyek most még nem léteznek a világban? Hogyan születnek az alkotások?

Mit nevezünk létezőnek és nem létezőnek?

 

 

Magyar nyelv és irodalom:

fantáziajátékok, elképzelt helyezetek megjelenítése;,

ismerkedés különböző információhordozókkal,

információk keresése és kezelése,

műélvezet, a beleélés megtapasztalása

 

Vizuális kultúra:

kitalált történetek és szereplők megjelenítése,

képzeletbeli utazás megjelenítése

 

Környezetismeret:

születés és halál,

a Föld alakjára vonatkozó mítoszok.

 

Kezdet és vég

Hogyan keletkeznek az élő és élettelen dolgok a világban? Hogyan és miért érhetnek véget? Mi múlik el?

Mit gondolnak az emberek az halálról?

 

Milyen kép jelenik meg a a világ és egyes dolgok keletkezéséről különböző mítoszokban?

Mit tanít a Biblia a világ teremtéséről és a végéről?

 

A világ megismerése

Mi lehet az oka annak, hogy kíváncsiak vagyunk a világra és kutatjuk a titkait? Milyen módon, milyen forrásokra támaszkodva tudhatok meg dolgokat saját magamról és a körülöttem lévő világról? Mi az, amiről képes vagyok személyes tapasztalatokat szerezni? Létezhet-e olyan dolog a világban, amiről nem nyerhetünk közvetlen tapasztalatot?

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

születés, elmúlás, kezdet, vég, élet, halál, mítosz, eredetmonda, túlvilág, képzelet

 

 

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.

Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.

Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók.

Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.

Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.

Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.

Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.

Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.

Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

 

      Impresszum | Honlap térkép | Adatvédelem | Webdesign | ©2003 Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola